A kétezres évek elején még gyerekcipőben volt az internet, nem volt még e-ügyintézési lehetőség. A legtöbben személyesen keresték fel az ügyfélszolgálatot és gyakran cigifüstön kellett átvergődnie magát, mert akkor még nem volt tiltva a dohányzás a munkahelyeken. Nem volt sorszám húzás és a telefonokat is hús-vér emberek vették fel, nem volt a vonalak mögött semmiféle automata rendszer.
Ahhoz, hogy az ügyfél elégedett lehessen a kapott szolgáltatással, a munkavállalónak jól kell teljesítenie. Ehhez megfelelő fizetés és kellemes munkakörnyezet szükséges. Én ma már otthonról dolgozom, de volt idő, amikor bejártam a munkahelyemre. Abban a szerencsében volt részem, hogy a saját munkakörnyezetemet saját magamnak alakíthattam ki.
Az első munkahelyemen egy kábeltelevíziónál voltam „ügyfélszolgálati előadó”. Ez olyasmi, mint ma a „support”, de én személyesen és telefonon is fogadtam az ügyfeleket, akik azért jöttek, hogy szerződést kössenek, vagy hibát jelentsenek be. Az ügyfélszám növekedésével esedékessé vált az irodabútorok cseréje. Kérésemre engedélyt kaptam az új bútorok megtervezésére. Ez volt életem első olyan feladata, amire kihívásként tekinthettem, mert szabadkezet kaptam a tervezésben. Mivel a munkakörnyezet elsősorban az én kényelmemet szolgálta, ingyen vállaltam a feladatot, pontosabban fel sem merült, hogy pénzt kérnék érte, hiszen nagyon örültem a kihívásnak.
A képen ugyanaz a sarok látható előtte és utána állapotban. Az akkori Microsoft Paint nevű rajzoló és szerkesztő programnak hála még a bútortervek is megvannak. A kész bútor az ügyfélfogadáshoz és az adminisztrációs munkavégzéshez is sokkal kényelmesebb környezetet teremtett, ahol rendszerezni tudtam a munkámhoz szükséges dokumentumokat. Szerettem ezt a munkahelyet és a kollégáimat, ezért szomorú voltam, amikor létszámleépítés során több kerületből is sorban elküldték az embereket. Egy tulajdonosváltás miatt minden teljesen átrendeződött, így az épp kibontakozóban lévő ötlet, mely szerint én készítettem volna el a cég weboldalát, sajnos elúszott. Egy céges vacsorán felmerült, hogy a képújság szerkesztését is esetleg megkapom, de sajnos erre már szintén nem volt lehetőségem.
A bútorra viszont nagyon büszke vagyok! Tudtam, hogy mire van szükségem, ezért még hosszú ideig élvezhettem a saját tervezésű irodabútor praktikusságát. Ez az „apróság” megkönnyítette a mindennapjaimat és nem utolsó sorban az önbizalmam is nőtt, amikor láttam a papírra vetett rajz, valamint az annak alapján elkészült bútorok hasznosságát.