Szeretem a kihívásokat. Szövegíróként testhezálló feladatnak tűnt egy olyan pályázatban részt venni, ahol egy 1713-ból fennmaradt, kézzel írt dokumentum szövegét kellett digitalizálni. Úgy döntöttem, részt veszek a pályázaton.
A feladat nehezebb volt, mint gondoltam, hiszen egy ilyen régi korban egész más volt a nyelvjárás mint a mai, a gyakran angol szavakkal keveredő, internetes rövidítések és mémek korában. A magyar nyelv -mint minden más nyelv- folyamatos változáson esik át, hiszen a fejlődéssel új fogalmak, új szavak jönnek létre, melyeknek használatával ugyanúgy meg kell tudnunk értetni magunkat. Néhány kivételtől eltekintve a mai nagyszülők nyilvánvalóan alig értenek valamicskét az internetből, ahogy mi sem értjük a régi korok nyelvezetét. Egymás nem értése azonban nem állhat közénk, a generációs szakadékok közti hidakat magunknak (mindannyiunknak!) kell felépítenünk és éreznünk kell ennek szükségességét!
Habár a régi korokban másképp beszéltek, nem volt minden mondatban szám, amihez viszonyíthattuk volna a saját sorsunkat. Nem volt a mai világhoz hasonló egyenlőtlenség sem, ezért talán az elégedetlenség is elenyésző lehetett. A sorok között olvasható üzenetnek azonban annál nagyobb volt az értéke. Régen értékeltük mindazt, ami rendelkezésükre állt, hisz jól tudtuk saját „robotunk” értékét, ami akkor nem a hitelből megvett okostelefon volt. Ma már más szelek fújnak és az értéket számokban, vagyonban és verziószámban mérjük.
Jóllehet a pályázaton a feladatom a digitalizálás volt, ez nem egy fénykép elkészítését jelentette, hanem a kapott szöveg legépelését, avagy a régi dokumentum számítógépes korszerűsítését. A papíron olvasható szöveges tartalmat kellett számítógépre gépelnem. Az egyszerűnek tűnő feladat lényegi részét a szöveg értelmezése tette ki, hiszen a régi nyelvjárásban használt, számomra ismeretlen szavak szövegértelmezést kívántak, ami csak az “idegen szavak” jelentésének megismerését követően történhetett meg. Egy ehhez szükséges kutatómunka is részét képezte tehát a feladatomnak, csak így volt esélyem megnyerni a pályázatot.
A szöveg egy 1713-ból fennmaradt magyar nyelvű, kézzel írt dokumentum volt, mely Sajnovics Mátyás kézírását, valamint Tordas betelepítésének emlékét őrzi. A pályázatot ketten nyertük meg, mindketten hibátlanul teljesítettük a feladatot. Innen is gratulálok a versenytársamnak!