A karácsony varázsa a karácsonyi fényekbe öltözött remény

A karácsony varázsa

Az év végi ünnepek mindig a várakozásról szólnak. Várunk a hóra, várunk a télapóra, azután várjuk a forralt bor illatával teljes karácsonyi vásárokat, szeretteink örömét és saját ajándékunkat. Végül várunk valamire, ami soha többé nem jön el. Ez a karácsony varázsa…

A karácsony varázsa nem az ajándékokban rejlik, hanem a reményben. A gyerekek abban reménykednek, hogy megkapják a hőn áhított játékot, miközben azt is remélik, hogy meglátják a titokzatos lényt, aki az ajándékokat elhelyezi a karácsonyfa alá. A felnőtteknek más jelenti ezt a reményt: mi is reméljük, hogy megkapjuk, amire vágyunk, de számunkra a remény ilyenkor inkább megfoghatatlan. Reméljük, hogy végre kibékülünk szeretteinkkel, reméljük, hogy a karácsony este olyan szép lesz, mint régen volt…

A karácsonyi manók kifulladásig dolgoznak

A varázslatban jelentős szerepük van a manóknak. Míg te az idei évre nézve már leraktad a munkát és kedvenc bőrfoteledben ülve várod a futárt, addig a karácsonyi manók rendületlenül dolgoznak azon, hogy mindenki időben megkapja az ajándékát. A felgyorsult világunkat még tovább hajtó digitalizáció és az ezzel együtt járó igények, valamint követelőzések sem könnyítik meg a manók dolgát. Az ajándékokat gyártani, csomagolni és szállítani kell, ha pedig valami gond van, akkor valamelyik manónak a panaszokat is meg kell hallgatnia és megoldást találni rá.

Az ember nem is gondolná, hogy egy egyszerű karácsonyi képeslap gyártása, majd annak célbajutása mennyi munkát kíván. A kézbesítő munkában a cipekedés a legkisebb probléma, de a leveleket feszített tempóban, meghatározott idő alatt kell a postaládákba elhelyezni. Ez nap végére csontig hatoló fájdalommal jár, de másnap kezdődik minden elölről úgy a hideg téli időben, mint a kánikulában. Az elképzelhetetlenül koszos kaputelefonok és postaládákkal nap mint nap érintkezniük kell, még az influenza idején is.

A karácsony varázsa rajtad is múlik!

A gyakran több, mint száz éves házak piszkos lépcsőházait azonban ugyanaz a lecsó illat járja be, mint egykor saját szülőházadét. A társasházak udvarában felnőttként ugyanazon a hópehely-függönyön át látod a szomszédod ablakaiból kiszűrődő sárga lámpafényeket, mint amikor gyermekként még hittél a Mikulásban. Ilyenkor minden olyan békésnek tűnik, hiszen saját meleg otthonodra gondolsz…

Karácsonyi üdvözlet cukorkával
Ez a vendégváró cukorka évekkel ezelőtt egy ház belső udvarában, egy bejárati ajtó mellett üdvözölte az oda betérőket. Ez a kis apróság az egész napunkat feldobta. A képet a kézbesítői munkánk során készítettem.

Az a kedves lakó, aki ezt a karácsonyi üdvözletet az ajtaja elé helyezte, egy életre szóló élményt nyújtott nekünk, amit azóta is sokat emlegetünk. Életem legkeményebb néhány hónapja volt a kézbesítői munka, valamilyen rejtélyes oknál fogva mégis mindig szeretettel gondolok vissza rá, akárcsak gyermekkorom boldog karácsony estéire, melyeket nagyszüleimmel együtt töltöttünk.

A karácsony varázsa nem egy “alapértelmezett beállítás”. Ez egy óriási, megfoghatatlan érzés, amit ilyen apró dolgok összessége eredményez. Talán épp a cukorka okán, ugyanezen a héten egy kedves lakó postaládájába részünkről egy tábla csokoládé is került a segítségéért. Felnőttként nehéz újra meggyőzni az embert róla, de az ilyen gesztusok a bizonyítékai annak, hogy a karácsony varázsa létezik és csak rajtunk áll, hogy képesek vagyunk-e megőrizni! A karácsonyi varázs és a karácsonyi manók mi vagyunk. Nem az a lényeg, hogy ki az, hanem hogy mit tesz. Mert valójában attól válik azzá, aki!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .